Második fejezet

Második fejezet
Január 8. csütörtök
~

-Anya, biztos megleszel, míg gyorsan elugrok a könyvtárba? – kérdezem tőle aggódóan.
-Jaj, Lea! Persze! – mosolyog rám, szemeiből meleg szeretet árad. – Menj csak!
-Rendben. Neked hozzak valamilyen könyvet?
-Most nem köszönöm. Panna már hozott tegnap. – Úgy tűnik, hugi lassan leköröz.
Válaszul csak bólintok egyet, majd elköszök. Becsukom magam mögött a bejárati ajtót, és gyors léptekkel haladok a könyvtár felé. Ma nem olvasni és kölcsönözni megyek. Hanem segíteni a családomon. Miközben lábaim alatt egyre gyorsabban fogy az út, gondolataimba merülök, és kattogni kezd az agyam, hogyan is valósítsam meg tervemet.

Sóhajtva megállok az egyik fővárosi könyvtár bejáratánál, és belököm az ajtót. Szinte rohanok az egyetlen számítógéphez. Direkt későn jöttem, mert ilyenkor már nincsenek sokan. Most szerencsémre pont senki. Illetve de. A könyvtárosnő. Félve rápillantok, és elnézését kérem, amiért így, köszönés nélkül rontottam be. Az idős nő haja kontyba van kötve, és mogorván bámul rám.
-Ne sokáig! – löki hanyagul szavait hozzám. Erre már nem válaszolok semmit, mert elmerülök az internet világában. Nekünk ilyenünk már nincs otthon. Kikötötték, mert nem tudtuk fizetni. Ezt sem.
A Google-ban kezdek keresgélni. Fél órás szenvedés után találok három oldalt, ami megfelelőnek tűnik. Az egyik a Facebook, a másik a Tumblr, a harmadik pedig egy felkapott hirdető oldal. Először a közösségi oldalon hozok létre egy oldalt, ahol elérhető leszek. A név helyére, címnek egy szöveget gépelek: „16 éves lány szüzességét árulja”. Mindezt leírom angolul is. Aztán megfogalmazok egy rövidebb szöveget, hogy mik az elérhetőségeim, hogyan nézek ki, és kissé burkoltan, hogy miért jutottam erre a döntésre. Hevesen dobogó szívvel mentem el a módosításokat. A többi oldalra ugyanazt a szöveget másolom be, és hirdetem meg. Amikor végzek, gyorsan törlöm az előzményeket.
Lehet, hogy életem legrosszabb korszakába léptem ezzel, de a családomért bármit megteszek.